Stop módosítása: mit változtat a terven?
A stop új ára megváltoztatja a tervezett kilépést és veszteséget, de nem írja át a korábbi döntést. Külön kezeld az eredeti tervet, az új feltételt és a tényleges végrehajtást.
Három különböző ár
A belépési ár, a stop aktiválási szintje és a tényleges kilépési ár három külön adat. Az Investor.gov és a FINRA által ismertetett hagyományos stop megbízás az aktiválási feltétel elérésekor piaci megbízássá válik. Ezért az aktiválási szint önmagában nem garantálja a zárási árat. A konkrét terméknél és szolgáltatónál az aktiválás feltételeit külön kell ellenőrizni. Egy grafikonon látott értékből nem következik automatikusan, hogy az adott megbízás ugyanabban a pillanatban teljesülhetett volna.
Egy változtatás számszerű következménye
Egy fiktív long pozíció tíz darabbal, 100 egységes tényleges belépőárral indult. Az eredeti stop 96, a teljes nyitási és feltételezett zárási díj 6 egység. Ha pontosan 96-on történne a zárás, a tervezett nettó veszteség 10 × (100 − 96) + 6 = 46. A stop 98-ra módosításával, ugyanazon díjak és pontos végrehajtás feltételezésével ez 26 egységre változna. A számítás két külön forgatókönyvet hasonlít össze, nem a tényleges veszteség felső korlátját állapítja meg.
A belépőárra tett stop nem költségmentesség
Ha ugyanebben a példában 100-ra kerül a stop, és ott teljesül a kilépés, az árkülönbségből származó eredmény nulla. A 6 egység díj miatt a nettó eredmény mégis −6. A költség utáni elméleti nullszaldóhoz, változatlan díj mellett, 100,60-as tényleges kilépőár kellene. A spreadet és a csúszást következetesen kezeld: ha a számítás már a tényleges végrehajtási árakat használja, ugyanazt a hátrányt ne számold el még egyszer külön levonásként. A költségútmutató részletesen elkülöníti ezeket a tételeket.
Az eredeti tervet is őrizd meg
A stop távolabb helyezése nagyobb tervezett veszteséget jelenthet változatlan mennyiségnél. Közelebb helyezése kisebb tervezett veszteséget jelenthet, miközben megváltozik az a feltétel is, amelynél a pozíció lezárulhat. A módosítás időpontját és indokát ezért érdemes a korábbi terv mellé feljegyezni. Az eredeti kockázati alap utólagos átírása félrevezető R-mutatót eredményezhet. Egy lezárt ügylet értékelésekor legyen egyértelmű, hogy az arány az eredeti, vagy egy később újraszámított kockázathoz viszonyít.
Mit mutat egy árugrás?
Fiktív példaként a tízdarabos pozíció stopja 98, de a következő elérhető végrehajtási ár csak 95. Ekkor az árkülönbségből eredő veszteség 50 egység, a 6 egység díjjal együtt 56. A stop beállítása nem változtatja 98-ra a tényleges elérhető árat. A stop-limit más végrehajtási feltételt ad: az árkorláton túl nem teljesül, ezért a pozíció nyitva maradhat. A két megbízástípus közötti különbségről a megbízástípusok útmutatójában olvashatsz.
Mit érdemes visszanézni?
A haladó szimulátor a stop módosításának fiktív következményeit teszi megfigyelhetővé. Mielőtt továbblépsz, rögzítsd magadnak a régi és az új szintet, a megmaradt mennyiséget és a változtatás okát. Utána vesd össze az elképzelt és a tényleges szimulált zárást. A cél annak ellenőrzése, hogy a számaid és a megfigyeléseid összhangban vannak-e. Ez az útmutató nem javasol konkrét stophelyet, követési távolságot vagy módosítási időpontot.
Források és további olvasás
Az útmutató oktatási célú. A számítások fiktív példák; a tényleges végrehajtás, költségek és kockázatok eltérhetnek.
