Spread, jutalék és teljes kereskedési költség

Kis célzott ármozgásnál a költség jelentős lehet. Egy teljes nyitás-zárás eredményét érdemes számolni, az árba már beépült tételek kétszeri levonása nélkül.

A középár nem a végrehajtási ár

A vételi és az eladási jegyzés között különbség lehet. A középár a két oldal egyszerű átlaga, nem feltétlenül elérhető ügyleti ár. Ha 99,90 az eladási és 100,10 a vételi jegyzés, a középár 100, a spread 0,20. Azonnali nyitás és zárás ármozgás nélkül is veszteséget eredményezhet.

Fix és mennyiségarányos tételek

Egy fiktív nyitás-zárás fix díja 4 pénzegység. Ehhez darabonként 0,05 változó költség tartozik. Tíz darabnál az összes költség 4,50; száz darabnál 9. A költség összegét és a névértékhez viszonyított arányát is érdemes megvizsgálni.

További tételek lehetnek devizaváltás, finanszírozás vagy adat-előfizetés. Ezeket az adott szolgáltató dokumentumában kell ellenőrizni. Az itt használt példákhoz nem tartozik valós szolgáltatói díjcsomag.

Hogyan kerüld el a dupla levonást?

Ha tényleges vételi és eladási teljesülési árakkal számolsz, azok különbsége már tartalmazhatja a spread hatását. Ha az árakban a csúszás is benne van, annak becslését sem kell újra külön hozzáadni. Középáras tervnél viszont az ilyen tételek hiányozhatnak az árkülönbségből.

A szimulátorban a spread és a csúszás az árba kerül, a jutalékot külön vonjuk le. A naplóban a megadott belépési és kilépési ár után kizárólag a külön beírt teljes költség kerül levonásra. A két felületen ezért a költségmező más adatot várhat.

Mérd meg a hatást

A kockázat/hozam kalkulátorban futtasd le ugyanazt a példát különböző teljes díjakkal. Figyeld meg a nettó arány és a nullszaldós találati arány változását. A platformválasztási ellenőrzőlista segít összegyűjteni a tényleges díj dokumentumait.

Az útmutató oktatási célú. A számítások fiktív példák; a tényleges végrehajtás, költségek és kockázatok eltérhetnek.