Likviditás és végrehajtás: miért számít a piaci mélység?
A legjobb kijelzett ár csak az egyik adat. A rendelkezésre álló mennyiség és az ajánlati szintek megváltoztathatják a teljes megbízás átlagárát.
Egy ár mellett mindig van mennyiségi kérdés
A likviditás vizsgálatakor azt kérdezzük, hogy adott mennyiség milyen feltételekkel cserélhet gazdát. A legjobb kijelzett vételi vagy eladási szint nem feltétlenül elegendő egy nagyobb megbízáshoz. A CME piaci mélységről szóló anyaga ezért a mennyiséget és az ügylet árra gyakorolt hatását is a végrehajtás részeként tárgyalja.
A mélység egy adott helyen és időpontban látható ajánlatokra vonatkozik. Egyetlen pillanatkép nem mondja meg, milyen ajánlatok maradnak elérhetők a következő pillanatban. A történelmi forgalom és a most rendelkezésre álló mennyiség szintén külön adat.
Fiktív ajánlati könyv: a teljes átlagár számít
Tegyük fel, hogy egy változatlannak feltételezett eladási oldalon négy darab érhető el 100,10-en, hat darab 100,20-on, majd tíz darab 100,40-en. Tizenkét darab vételéhez a példában 4 × 100,10 + 6 × 100,20 + 2 × 100,40 = 1 202,40 pénzegység szükséges. Az átlagos teljesülési ár 1 202,40 / 12 = 100,20.
Ha minden darabot a legjobb 100,10-es árral számolnánk, 1 201,20 jönne ki. A különbség 1,20, külön jutalék nélkül. Ez saját, rögzített oktatási számpélda, nem valós ajánlati könyv és nem a következő végrehajtás becslése.
Az árkorlát másik kérdést old meg
Ugyanebben a fiktív könyvben egy 100,15-ös vételi limit csak az első, 100,10-es árszintet engedné meg. A példában rendelkezésre álló négy darab után nyolc darab további teljesülésére nem következtethetünk. A limit az elfogadható árat korlátozza; a teljes mennyiség megszerzését nem bizonyítja. A valós eredményt az érvényesség, a prioritás, az ajánlatváltozás és a helyszín szabályai is befolyásolhatják.
A piaci és limitmegbízás közötti választás értelmezéséhez ezért a végrehajtási szándékot is tisztázni kell. A gyorsaság, a mennyiség és az árkorlát nem ugyanaz a feltétel.
A spread nem helyettesíti a mélységet
Két fiktív piac legjobb bidje egyaránt 99,90, askja pedig 100,10. Mindkettőn 0,20 a spread, mégis lehet az elsőn száz, a másodikon csak két darab a legjobb árszinten. A nagyobb mennyiség végrehajtása eltérhet, noha a kijelzett különbség azonos. A szűk spread önmagában nem elég a teljes megbízás költségének megállapításához.
A költségek útmutatója szerint a tényleges árkülönbség és a külön díj külön tétel. Ha a naplóba már a valós átlagos teljesülési ár kerül, annak kedvezőtlen eltérését ne vond le még egyszer becsült csúszásként.
A kijelzett adatnak is van határa
Mindig ellenőrizd a forrást, az időpontot és azt, hogy melyik kereskedési hely adata látható. Egy részvény több helyen is foroghat, egy szolgáltatói származtatott termék pedig nem azonos a mögöttes eszköz ajánlati könyvével. A megjelenített mennyiségből ne állíts elő nem látható likviditást vagy garantált teljesülési sorrendet.
A NetDayTrade külső grafikonja és haladó szimulátora nem szolgáltat ehhez ellenőrzött élő piaci mélységet. A gyakorló megadott spread- és csúszásbeállításokkal számol. Ez szemléltető modell, amelyből egy valódi nagy megbízás várható átlagára nem vezethető le.
Mit érdemes visszanézni a végrehajtásból?
Ha rendelkezésedre állnak a tényleges visszaigazolások, külön jegyezd fel a kívánt mennyiséget, a teljesült mennyiséget, a súlyozott átlagárat és a külön díjakat. A referenciaár mellé időpontot és forrást is rendelj. Az eltérés oka ismeretlen maradhat; ilyenkor ezt írd le, ne találd ki utólag.
A terv és végleges ügylet összevetése segít a tervezési feltételezést elkülöníteni a megfigyelt ténytől. Gyakorlásként a fenti könyvben számold ki öt darab átlagárát: (4 × 100,10 + 1 × 100,20) / 5 = 100,12. A mennyiség megváltoztatása itt a számolt átlagárat is megváltoztatta.
Források és további olvasás
Az útmutató oktatási célú. A számítások fiktív példák; a tényleges végrehajtás, költségek és kockázatok eltérhetnek.
