Stop-loss és csúszás: miért térhet el a zárási ár?
A stop küszöb és a tényleges végrehajtási ár két külön adat. Egy árugrás megmutatja, miért nem azonos a tervezett veszteség a biztos maximummal.
Küszöb és teljesülés
A stop-megbízás egy megadott árszint elérésekor aktiválódik; a hagyományos stop piaci megbízássá válhat. A beállított érték ezért aktiválási feltétel, a végrehajtási ár ettől eltérhet. Mindig az adott piac és szolgáltató szabálya dönti el, melyik ár alapján vizsgálják a küszöböt.
Egy long helyzetnél a stop a tervezett belépési ár alatt van. Short helyzetnél fölötte. A kezdeti stop és a már nyereséget védő, módosított stop szerepe eltérhet; a kezdeti kockázatot a naplóban nem érdemes utólag átírni.
Árugrásos példa
Fiktív long belépés: 100, stop: 97, mennyiség: 20. A bruttó terv 60 pénzegység veszteség. Ha a következő elérhető eladási ár 94, a bruttó különbség már 120. Ehhez nyitási és zárási díj is tartozhat. A stop aktiválódott, de nem a terv szerinti áron zárult a pozíció.
A limitált zárási megoldás árkorlátot adhat, cserébe egy gyors mozgásban a megbízás teljesülése elmaradhat. A két konstrukció más kockázatot kezel; az elnevezésből nem szabad garantált veszteségi plafont feltételezni.
Mit érdemes feljegyezni?
- Eredeti stop és az aktiválást meghatározó ár.
- Tényleges zárási ár és időpont.
- Tervezett költség, majd tényleges összes költség.
- A tervhez képesti eltérés oka, ha ellenőrizhető.
Nézd meg a működést
A szimulátor árugrásos helyzetében a stop a következő elérhető fiktív áron teljesül. Ez egyszerűsített oktatási modell, nem valós piaci ajánlati könyv. A napló az eredeti kockázathoz méri a lezárt nettó eredményt, így a túllépés is látható marad.
Források és további olvasás
Az útmutató oktatási célú. A számítások fiktív példák; a tényleges végrehajtás, költségek és kockázatok eltérhetnek.
