Részleges pozíciózárás: mennyiség, költség és kockázati alap
Egy pozíció több részletben történő lezárásánál az árfolyamnyereség mellett a díjak és az eredeti kockázat felosztását is követni kell. Ellenőrizhető, fiktív számpéldával.
Mi változik a részleges záráskor?
Részleges zárásnál az eredeti pozíció mennyiségének egy része megszűnik, a maradék továbbra is nyitva marad. Egy húszdarabos gyakorlópozícióból nyolc darab lezárása után tizenkét darab árfolyamkitettség marad. A lezárt rész eredménye már kiszámítható, a maradék eredménye a későbbi áraktól és végrehajtástól függ. Emiatt az első nyereséges részlet nem teszi automatikusan nyereségessé a teljes ügyletet. Az összesítésben a lezárt és a nyitott részt külön kell értelmezni, majd ugyanazon költségelszámolás mellett összevetni.
Fiktív példa két zárással
Legyen a tényleges vételi belépőár 100 egység, a mennyiség húsz darab, a belépés teljes díja pedig 4 egység. Nyolc darab ténylegesen 104-en zárul, 2 egység külön zárási díj mellett. A bruttó nyereség 8 × (104 − 100) = 32. Ha a belépési díjat darabszám szerint osztjuk, erre a részre 4 × 8 / 20 = 1,60 jut. A részlet nettó eredménye ezért 32 − 1,60 − 2 = 28,40 egység.
A fennmaradó tizenkét darab később 98-on zárul, további 2 egység díjjal. A bruttó eredmény −24, a hozzá tartozó belépési díj 2,40, így a második részlet nettó eredménye −28,40. A teljes ügylet végeredménye nulla. Minden összeg fiktív; az árak ebben a példában már végrehajtási árak, ezért a spreadet nem vonjuk le még egyszer.
Miért fontos az azonos elszámolás?
A belépési díjat összesen egyszer szabad elszámolni. Ha az első részletnél levonjuk az egész díjat, majd a másodiknál ismét, mesterségesen rosszabb eredményt kapunk. Ha egyik részletre sem kerül, túlbecsüljük a teljesítményt. A darabszám szerinti felosztás átlátható oktatási módszer. Valós ügyletnél a szolgáltatói elszámolás, a devizaváltás és a termék sajátosságai további tételeket adhatnak. Ez a módszer nem adózási számítás, és nem helyettesíti a számlakivonat ellenőrzését.
Az R-mutató nevezője
Ha az eredeti, előre rögzített kockázati alap 100 egység, a nyolcdarabos részlethez darabszám alapján 40, a tizenkét daraboshoz 60 egység rendelhető. Az első részlet így 28,40 / 40 = 0,71 R, a második −28,40 / 60, közel −0,47 R. Ezt a két arányt nem szabad egyszerűen összeadni vagy átlagolni a teljes ügylet eredményeként. A teljes eredmény nulla, az eredeti kockázati alap 100, tehát a teljes ügylet 0 R. A kockázat és hozam útmutatója segít a nevező jelentésének tisztázásában.
Részletek és ügyletek a naplóban
Két zárási sor nem feltétlenül jelent két egymástól független kereskedési ötletet. A találati arány könnyen megváltozik attól, hogy egy nyertes részletet és egy vesztes részletet külön számolunk. Az összehasonlítás előtt írd le, hogy a vizsgálat egysége a zárás, a teljes pozíció vagy a kereskedési terv. Őrizd meg az eredeti mennyiséget, az egyes zárások mennyiségét és időpontját, valamint a díjakat. Így később ugyanabból az adathalmazból újra előállítható a választott összesítés.
Megfigyelés a gyakorlóban
A haladó szimulátorban fiktív helyzeten követhető a részleges zárás hatása. Zárás előtt és után hasonlítsd össze a darabszámot, a realizált eredményt és a fennmaradó kitettséget. A gyakorlás kérdése az, hogy érted-e a számviteli változást és a maradék pozíció szerepét. A részleges zárás önmagában nem jobb vagy rosszabb egyetlen teljes zárásnál; a végső különbséget az árak, a mennyiségek és a költségek adják.
Források és további olvasás
Az útmutató oktatási célú. A számítások fiktív példák; a tényleges végrehajtás, költségek és kockázatok eltérhetnek.
