Kereskedési terv utólagos értékelése: mit lehet tanulni az eredményből?
Az eredmény és a döntési folyamat két külön kérdés. A használható visszatekintés megőrzi az eredeti feltételeket, és azokhoz hasonlítja a később megfigyelt végrehajtást.
Az értékelés a terv leírásával kezdődik
Utólag akkor lehet pontosan összehasonlítani a szándékot és az eseményeket, ha a szándék korábban rögzítve volt. A tervben legyen meg az instrumentum azonosítója, az irány, a megfigyelés oka, a belépési feltétel, a tervezett kilépés és a kockázati keret. A kereskedési tervező ezek rendszerezésében segít. A terv elkészítése önmagában nem küld megbízást, és nem jelenti azt, hogy a feltételek teljesültek. A tervezett számokat és a megvalósult eseményeket következetesen külön adatként kezeld.
Azonos feltételből induljon a számítás
Fiktív példaként egy előzetes terv 80 egység kockázati alapot rögzít. A később feljegyzett nettó eredmény 40 egység nyereség, így az eredeti alaphoz viszonyított eredmény 40 / 80 = 0,5 R. Ha utólag 40-re változtatnánk a nevezőt, ugyanaz a nyereség hirtelen 1 R lenne. Nem a teljesítmény javult, csak a viszonyítás változott. A számítás mellé ezért oda kell írni, melyik időpontban meghatározott kockázathoz mérünk. Azonos módszer nélkül több terv mutatói nem hasonlíthatók tisztán össze.
A terv állapota nem pénzügyi eredmény
Egy tervezett ötletből nem feltétlenül lesz ügylet. Lehetséges, hogy a belépési feltétel nem teljesült, megváltozott a megfigyelés alapja, vagy a készítő egyszerűen elvetette az ötletet. Ezeket ne kezeld nulla eredményű lezárt kereskedésként a találati arányban. A nulla pénzügyi eredmény egy tényleges ügylet számviteli kimenetele is lehet; az elvetett terv viszont más esemény. Az állapotok használatának célja, hogy később érthető legyen, hol tartott az elképzelés és miért kapott végül lezáró megjegyzést.
Négy eltérés, amelyet érdemes leírni
Először a belépést vizsgáld: teljesült-e az előre megadott feltétel, és ugyanarról a termékről szólt-e a tényleges megfigyelés? Másodszor a mennyiséget: az eredeti kerethez igazodott-e? Harmadszor a végrehajtást: hogyan tért el az elképzelt ár, a tényleges ár és a költség? Negyedszer a kilépést: az eredeti feltétel, egy dokumentált módosítás vagy más esemény zárta-e le a helyzetet? Az értékelésben a konkrét eltérés hasznosabb, mint az általános „rossz döntés” vagy „jó megérzés” minősítés.
Az egyedi eredmény nem bizonyít szabályt
Egy nyereséges lezárás mellett is történhetett eltérés az eredeti folyamattól, és egy veszteséges lezárás mellett is teljesülhetett minden dokumentált feltétel. Egyetlen megfigyelésből nem dönthető el, hogy egy szabály általában használható-e. Több visszatekintésnél előre rögzített szempontok szerint csoportosíts, és a kedvezőtlen eredményeket is tartsd meg. A naplószűrés útmutatója segít átgondolni a mintanagyságot és az összehasonlíthatóságot. A fiktív gyakorlás eredménye a valódi piaci teljesítményt nem igazolja.
Egy következő, ellenőrizhető tanulási feladat
A lezáró megjegyzés végén egy megfigyelhető folyamatváltozást fogalmazz meg. Fiktív példa: „A következő gyakorlásnál külön feljegyzem a stop szintjét és a tényleges záróárat, hogy pontosan lássam a csúszást.” Ez ellenőrizhetőbb, mint az, hogy „legközelebb jobban kereskedem”. A helyi tervezőbe írt szöveget őrizd meg a saját visszatekintésedhez; a böngésző adatainak törlése érintheti a helyben tárolt terveket. A kereskedési napló a rögzített eredmények összesítésére szolgál, a tervező pedig a döntés előzményeinek és értékelésének ad helyet.
Források és további olvasás
Az útmutató oktatási célú. A számítások fiktív példák; a tényleges végrehajtás, költségek és kockázatok eltérhetnek.
